The Normal Heart

Raúl második prózai szerepe volt ez New Yorkban.
A The Normal Heart a '80-as évek egyik első AIDS-ről szóló darabja volt. Abban az időben íródott, amikor sem a politikusok sem az újságírók nem voltak hajlandók tudomást venni a járvány létezéséről. A szerző (Larry Kramer) saját magáról mintázta a főszerepet, az eredeti produkcióban Brad Davis után egy musicalszínész, Joel Grey játszotta Ned Weekset.
A darabot az eredeti 1985-ös verzió, és a londoni előadás alapján kicsit átírták, de lényeges változtatások nem történtek. A premier kicsit csúszott, mert menet közben rendezőt cseréltek. Érdekesség, hogy főszerepet kapott a darabban egy másik musical-színész, Joanna Gleason is.

 

"A The Normal Heartban Esparza egy meleg aktivistát játszik, aki dühöng a kormányzat AIDS-szel kapcsolatos közönye miatt. 'Ez egy zord szerep. Először jön a düh, ami hisztérikus tombolássá fokozódik. Itt nem lehetsz finom. Annyi erőt kell belevinned, amennyit csak tudsz.' "

"Esparza, aki a Kramerről mintázott, íróból agitátorrá váló Ned Weekset játssza a The Normal Heartban, sokszor ordítozik a darab folyamán. Ugyanakkor az általa megformált Ned bonyolult, romantikusan félszeg, érzelmileg sebezhető. Szerethető és elmélyült. Amikor először találkoztak, Kramer szemrebbenés nélkül kérdezte meg a nős, kubai katolikus színészt, hogy 'Hogy érzed magad, hogy el kell játszanod... egy zsidót?' "

"Ez egy nagyon jó színmű. Olyan, mintha Eugene O'Neillt vagy Arthur Millert játszanál."

"Érzed, amikor valaki a lelked mélyéig meghat. Végigfut a hideg a hátadon. Sírsz. Sok jó színész játszotta már el ezt a szerepet, de nem mindegyik hatott meg. Raúl méltóságteljes és nagyon egyedi." /Larry Kramer/

"A darab helyenként átmegy statisztikai adatok ismertetésébe, és azzal fenyeget, hogy a fontos dolgokat inkább ismétléssel mint dramatizálással tegye nyomatékossá. Sok karakter inkább csak felvázolt, mint teljesen kidolgozott. De ettől még a The Normal Heart egy provokatív, megindító dráma, ami még mindig aktuális."

"Raúl Esparza ismét igazolta, hogy az egyik legjobb és legsokoldalúbb színészünk."

"Bonyolult ezt a darabot újra színpadra állítani. Nem szólhat az AIDS-szel kapcsolatos politikáról. Nem szólhat arról, hogy információkat közöljünk a közönséggel Az AIDS-ről. Valami újat kell mondanunk."

"Joanna játszott az Into The Woodsban, az első Broadway-musicalben, amit láttam. Számomra ő jelenti a jó New York-i színjátszás összegzését. Nagyon örülök, hogy elvállalta a szerepet. Mindig, amikor felnézek, és látom őt, az jut eszembe, hogy az, hogy valaki musicalekben játszik, nem jelenti feltétlenül azt, hogy rossz színész."

"Megkérdezték tőle, hogy kiknek játszaná legszívesebben a darabot. 'A Republikánus Nemzeti Konvent tagjainak. Hogy meglássák, mit csinálnak azokkal az emberekkel, akik nem illenek a képbe.' "

" 'Nem próbálom utánozni Larryt. Larry sokkal ijesztőbb, mint amilyen én vagyok ebben a darabban, és ezt nem tudom utánozni. Ha tudnám, megcsinálnám a színpadon is.' - mondja nevetve."

"A kaméleon-szerű tehetség, Raúl Esparza nagy intelligenciával és karizmával játssza Ned Weeks szerepét."

"Esparza, aki egyébként nős, nem riad vissza attól, hogy a színpadon szinte teljesen levetkőzzön, vagy megcsókoljon egy férfit."

"Billy Warlock (The Normal Heart) hozzáteszi: 'Beleértve mindent, amit eddig csináltam, és mindenkit, akivel eddig dolgoztam, Raúl változtatta meg leginkább az életemet. A legtehetségesebb ember, akit ismerek.' "

"Amikor New Yorkba jöttem, az első színmű, amit elolvastam, a The Normal Heart volt, és ez nyitotta fel a szememet az AIDS-krízisre. A két legizgalmasabb élményem New Yorkban a The Normal Heart és a tick tick... BOOM! volt. Mindegyik New Yorkról szólt, és arról a világról, amiben élünk."

/Részletek különböző cikkekből és interjúkból/

vissza